Szulejmán hadjáratai Megyarország ellen

SZULEJMÁN HADJÁRATAI MAGYARORSZÁG ELLEN

1532-ben útnak indult a hatalmas török hadsereg, Szulejmán szerette volna Bécset is elfoglalni. Egy kicsiny magyar vár, Kőszeg megállította a törököket. A várkapitány Jurisics Miklós mindösze 50 katona és néhány száz környékbeli paraszt felett parancsnokolt. A törökök megkerülhették volna a várat, de attól féltek, hogy kőszeg őrsége a fegyvert és élelmet szállító csapataikat később megtámadhatja. Kezdetét vette az ostrom. A falak hamar leomlottak, de a védők nem adták meg magukat. A török sereg kénytelen volt lemondani Bécs ostromáról, mert a törököknél szabály volt, hogy október 26-ig (Kászim napjáig) be kell fejezni a hadjáratokat, és vissza kell vonulni, ezért a török sereg visszafordult.

A török újabb támadása 1552-ben következett be. A támadók útjában már csak egyetlen komoly vár állt: Eger. Parancsnoka Dobó István minden katonát és pénzt összegyüjtött, amit csak tudott. Helyzetük mégis reménytelennek látszott: a török kb. hússzoros túlerőben volt. Az ostrom több mint egy hónapig tartott. Végül győzött a védők helytállása: a török sereg visszavonult.

Az egri kudarc után Szulejmán úgy határozott, hogy a következő hadjáratban maga áll a sereg élére. A cél ismét Bécs elfoglalása volt. Szigetvár azonban megint megtorpanásra kényszerítette a törököket. A védők kapitánya Zrínyi Miklós volt. A hosszú ostrom alatt a török ágyúk földig rombolták a falakat. A védők elhatározták, hogy nem kerülnek török fogságba, ezért Zrínyi vezetésével, rárontottak a várból az ellenségre. Mindannyian hősi halált haltak. Az ostrom alatt az idős Szulejmán szultán is meghalt. Bécs ismét megmenekült.

By:Gréta Pálinkás.