Matrakos

Matrakos a "matrak" játék feltalálója

Matrakos a Szulejmán c. filmsorozat egyik mellékszereplője fontos szerepet játszott a szultáni udvarban.

Teljes neve Nasûh b. Karagöz
al-Bosnawî or Nasûh b. Abdullah al-Silahî al-Matrakî, röviden Matrakçi
Nasuh bég. Bosnyák családból származott. A 16. sz. nagy tudósa volt,
matematikus, történész, földrajztudós, térképész, topográfus, testőr,
kitűnő lovag, kalligráfus, tanár és mérnök. Könyveket írt, s művész
volt. A Matrakos nevet azután kapta, hogy megalkotta a „matrak” nevű
harci játékot. II. Bajazid (1481-1512) uralkodása alatt a palota
iskolájában tanult. 1520-ban Egyiptomba ment, hogy tanulmányozza a
katonai játékokat, amelyben páratlan tehetséggé vált.

A "matrak" játék lényege a háborúkra való felkészülés, edzés volt. Könyvet is írt róla és tanította a katonáknak.

Mérnöki tehetségét is megmutatta,
amikor két mozgatható erődöt épített kartonból Szulejmán fiainak
Musztafának, Mehmednek és Selimnek körülmetélésének az ünnepére. Az
erődöknek öt tornya és négy kapuja volt. Fegyvereket szerelt a falakra
és minden erődben 60 fegyveres volt. A várak az aréna különböző oldalain
helyezkedtek el. Amikor az első kapu megnyílt karddal felfegyverkezett
katonák jöttek ki rajta, őket követték a második kapun át a
buzogányosok, majd a harmadik kapuból fehér sapkás lándzsások, végül a
negyedik kapun keresztül megjelentek az íjászok.

A sikert követően Matracki Nasuh 5
részes könyvet jelentetett meg a fegyverek készítéséről és
használatáról. Képekkel illusztrált könyvében írt nyilakról,
buzogányokról, kardokról és hadászati technikákról, valamint a
lovagiasságról.

Festőként is megmutatta tehetségét
más művészekkel együtt dolgozva. Részt vett több expedíción. Térképeket,
domborzati térképeket készített. Leírta a városokat, amerre megfordult
és a távolságokat nem órában, hanem mérföldben adta meg.

Több nyelven beszélt. Arabról
fordított könyvet török nyelvre és történetíróként leírta az Oszmán
Birodalom történetét a kezdetektől 1551-ig. Sajnos nem maradt fenn a
teljes műve az utókor számára. Írt Siklósról és Esztergomról, amely az
1542-es és 1543-as éveket foglalja magában, valamint Szulejmán
uralkodásáról. Ta'rikh-i Feth-i Shiklos wa Estergon wa Istolnibelgrad c. könyvében lerajzolta az Isztambul és Buda között található fogadókat.

 Jelentős művet alkotott a
matematika területén belül is. Két könyve évszázadokon keresztül
meghatározta a matematika oktatását a török iskolákban.

Földrajz tudósként is jelentőset
alkotott. Miniatúráin térképként ábrázolta az egyes városokat,
Isztambult, Tabrizt és Bagdadot. Részt vett Szulejmán hadjárataiban és
mindenütt rajzokat készített a városokról, kikötőkről. Részt vett a
Mohácsi csatában is 1526-ban.

By: Pálinkás Gréta